ESETTANULMÁNY

DOWNTURN PD BECSLÉSE

PÉTER BEÁTA

BUDAPEST

---

Tartalomjegyzék

Bevezetés

3

Szakirodalmi háttér

3

Az új tkemegfelelési szabályozás lényege

4

I. pillér ­ Tkemegfelelés 4

Esettanulmány elkészítéséhez szükséges információk

5

PD számításra vonatkozó szabályozások

5

Pro-ciklikusság 6

Választható hitelminsítési megközelítések

6

Elvárások egy hatékony adósminsít modellel szemben [13] alapján 7

A modell elkészítésének fbb lépései

8

Statisztikai modellezés ­downturn PD becslése

9

A gazdaság állapotát tükröz makrogazdasági paraméterek

megjelenítése a logisztikus regresszió magyarázó változói között

10

A gazdaság állapotát tükröz makrogazdasági paraméterek várható
alakulására vonatkozó feltételezés alapján a múltbeli, hosszú távú
átlagos historikus PD-k megfelel eltérítése

12

Irodalomjegyzék 13

Melléklet

15

---

Bevezetés

Az esettanulmány célja egy olyan modell módszertanának kialakítása lenne, amely megfelel

mind a Bázel II. ajánlásnak, mind a matematikai-közgazdasági elvárásoknak. A feladat

komplexitása miatt az ismertetett elképzelések csupán kiindulási alapként kezelhetk.

A feladat megoldásához els lépésben áttekintettem a szakirodalmi hátteret és az új

szabályozás lényegi elemeit, kiemelve a hitelkockázat számítására vonatkozó módszereket.

Ezt követen kiemelten foglalkoztam a PD-re vonatkozó elírásokkal és a feladat

megoldásának szempontjából releváns témakörökkel: a pro-ciklikusság problematikájával és a

PD számítás két megközelítési módjával (PIT, TTC). Végezetül áttekintettem a PD becslés

folyamatát és ismertettem a hosszú távú downturn PD becslésre vonatkozó elképzeléseimet.

Szakirodalmi háttér

A Bázel I. néven ismerté vált tke-megfelelési egyezmény 1988-ban jött létre, mely 8 %-ban

rögzítette a minimális tkekövetelmény nagyságát. Idvel számos hiányosság merült fel a

rendszerrel kapcsolatban (pl. hitelkockázatok durva becslése, lefedett kockázatok köre nem

teljes, stb.), mely egyértelmvé tette a változtatások szükségességét.

Hosszas egyeztetéseket követen 2004 júniusában létrejött a

Bázel II.

néven emlegetett új

nemzetközi tkeegyezmény: a tkemérés és tkestandardok nemzetközi konvergenciája. A

kb. 240 oldalas dokumentum nem minsül szerzdésnek ­ tartalmának betartása jogi

eszközökkel nem kikényszeríthet, azonban jelentségét tükrözi, hogy több mint 100 ország

bankszabályozási gyakorlatába épült be.

Ezt követen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2005 novemberében közzé tette a módosított

keretszabályozás egy újabb verzióját, amely további területeket vont be a meglév

egyezménybe (,,The Application of Basel II to Trading Activities and the Treatment of

Double Default Effects").

2006 júliusában került sor a szabályozás valamennyi elemét ismertet, átfogó dokumentum

megjelentetésére, amely magában foglalja az érvényben lév régebbi és az újonnan hatályba

lépett anyagokat.[1]

Idközben a közösségi szabályozás harmonizálása érdekében az Európai Bizottság és a Bázeli

Bankfelügyeleti Bizottság együttdolgozva elkészítette a kapcsolódó direktívák módosítását,

amelynek keretében kifejezetten törekedett arra, hogy az uniós szabályozás a lehet legkisebb

mértékben térjen el a bázelitl.

Az egyeztetéseket követen az Európai Tanács és Parlament 2006. június 14-én hivatalosan is

elfogadta a módosított, tkekövetelményt szabályozó direktívákat, amely

CRD

néven váltak

ismertté. Ennek részeként jelent meg a 2006/48/EK irányelv ,,A hitelintézetek megkezdésérl

és folytatásáról" (2000. évi 12. számú bankkonszolidációs direktíva módosításaként) [5]

illetve a 2006/49/EK irányelv ,,A befektetési vállalkozások és hitelintézetek

tkemegfelelésérl" (a tkemegfelelésre vonatkozó 1993. évi 6. irányelv módosításaként) [6]

2006. június 30-án az EU hivatalos lapjában. [2]

Magyarország számára a hivatalos szöveget a hivatalos lapban megjelen magyar fordítás

jelenti, ami azt jelenti, hogy a jogi intézményrendszerbe történ átültetés során ­ amely

számos jogszabály módosítását, egyes rendeletek hatályon kívül helyezését és további új

szabályok kidolgozását teszi szükségesség ­ ez lesz az irányadó.

3

---

A Bázel II. hazai bevezetése során a

PSZÁF

által kibocsátott Validációs kézikönyv kíván

útmutatást nyújtani a validációs folyamat piaci résztvevinek. [9] A kézikönyv

kidolgozásához a CRD szolgált alapul. Az anyag felépítése a CEBS GL 10 anyagát követi,

amely összegzi az európai felügyeletek álláspontját. [10]

Az új tkemegfelelési szabályozás lényege

A Bázel II. módosított keretszabályai a tkefogalmat és a piaci kockázatokat érint szabályok

kivételével felváltották a korábbi hatályos tkeegyezményt.

A Bázel II. szabályozás alapveten három, egymástól jól elkülöníthet pillérre épül:

I.

Minimális szabályozási tkeszükséglet és annak meghatározásához választható

módszerek együttese.

II.

Tkemegfelelés bels mérése, valamint felügyeleti értékelése és felülvizsgálata.

III.

Tkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának

követelménye.

Az új szabályozás azzal a megközelítéssel, hogy a hitelintézetek tkéjének egységes voltát

minden intézményre azonos mércével lehet mérni; ehelyett fejlettebb kockázatkezelésre

ösztönöz, f célja a kockázatérzékenység ersítése. Fontos továbbá ­ a hitel- és piaci kockázat

mellett ­ a mködési kockázat beemelése azon kockázatok közé, amelyekre a bankok

kötelesek fedezetet elkülöníteni.

,,Az átdolgozott keret-megállapodás egyik jelents újítása a bankon belüli, bels

kockázatmérési eljárások - mint a tkeszámításokhoz szükséges input-tényezk ­ ersebb

figyelembevétele." ,,Az átdolgozott keret-megállapodás a hitel- és mködési kockázatok

tkekövetelményének meghatározásához egy sor lehetséget bocsát rendelkezésre, hogy a

bankok és felügyeleti hatóságok olyan eljárásokat választhassanak, amely legjobban megfelel

üzleti tevékenységüknek és pénzügypiaci infrastruktúrájuknak." [3]

I. pillér ­ Tkemegfelelés

A szavatoló tke meg kell, hogy haladja:

A

hitelezési kockázat

esetében a kockázattal súlyozott eszközérték 8 %-át, valamint

A kereskedési könyvi pozíciókra és a teljes tevékenység FX és árukockázatára

meghatározott (

piaci kockázat

) tkekövetelményt, valamint

A

mködési kockázatra

képzett tkekövetelményt.

Hitelkockázat tkekövetelménye

A tkekövetelmény számításához különféle módszerek állnak rendelkezésre:

1. Standard módszer (Standardized Approach ­ STA)

Lényegében a korábbi kockázati súlyozáshoz hasonlít, a régi bázeli szellem továbbélése ­

logikája elüt a tkeegyezmény egészének szellemétl.

Árnyaltabb ügyfél-szegmentáció.

Kockázatcsökkent lehetségek: pénzügyi fedezetek, garanciák.

Feltétel nélkül alkalmazható. [4]

2. Bels értékelésen alapuló módszer (Internal Ratings Based Approach ­ IRB)

Nem csak új kockázatkezelési, de új üzleti filozófia.

Logikus ügyfél-szegmentáció.

A bank saját minsítési rendszeren alapul, a bank maga méri a kockázati faktorokat.

4

---

Kockázatcsökkent lehetségek: pénzügyi fedezetek, egyéb fedezetek, garanciák.

Kemény alkalmazási követelmények ­ alkalmazási teszt és validáció ­ de a többlet

kvalitatív kritériumok (adósminsítés, scoring, veszteségbecslések stb.) az intézmény

bels érdeket szolgáljak. [4]

Alap módszer (Foundation Internal Ratings Based Approach ­ FIRB)

o PD saját becslés alapján.

o LGD, EAD, M paramétereket a Bizottság adja.

Fejlett módszer (Advanced Internal Ratings Based Approach ­ AIRB)

o Kockázati paraméterek mindegyikére (PD, LGD, EAD, M) saját becslés.

Az új szabályozás bevezetése után a fejlett módszerek alkalmazásával a hitelkockázatokra

képzett tke jelents csökkenése várható. [7] [8]

Esettanulmány elkészítéséhez szükséges információk

PD számításra vonatkozó szabályozások

A 2006/48/EK irányelvének VII. melléklete ­ ezen belül is fként a 4. rész 49-72.

szövegrészei ­ tartalmazza a nemteljesítés valószínségének (PD) banki becslésére vonatkozó

követelményeket, amelyeket jelen esettanulmány

1. sz. melléklete

tartalmaz. [5]

Ezen belül is az alábbi tételek a legrelevánsabbak a becslési módszer megválasztásánál:

44. Egy adott ügyfél ,,

nemteljesítését

" akkor kell megtörténtnek tekinteni, ha a

következ események közül valamelyik vagy mindkett bekövetkezik:

a) A hitelintézet úgy véli, hogy az ügyfél valószínsítheten nem fogja teljes

egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit a hitelintézet, annak anyavállalata vagy

valamely leányvállalata felé, hacsak hitelintézet nem folyamodik visszkeresethez a

biztosíték (ha rendelkezésre áll) lehívása érdekben.

b) Az ügyfélnek a hitelintézettel, anyavállalattal vagy bármely leányvállalatával

szembeni lényeges hitelkötelezettsége 90 napon túli késedelembe esik.

45. A

fizetés valószíntlenségét mutató jelek.

52. A becsléshez felhasznált adatok által reprezentált kitettség-populációnak, az

adatok kiszámításakor felhasznált kölcsönnyújtási szabályoknak, és a többi

reprezentatív jellemznek összehasonlíthatónak kell lennie a hitelintézet kitettségeinek

és elírásainak vonatkozó jellemzivel. A hitelintézetnek bizonyítania kell,

hogy az
adatok alapjául szolgáló gazdasági és piaci feltételek egyaránt vonatkoznak mind
a jelenlegi, mind a várható viszonyokra

. A mintában található kitettségek számának

és a számításra felhasznált idszaknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy a

hitelintézet megbizonyosodhasson a becslések pontosságáról és robusztus jellegérl.

67. A hitelintézeteknek az egyes ügyfélkategóriákhoz tartozó

PD értékeket az éves
nemteljesítési ráták hosszú távon számolt átlagából kell becsülniük

.

71. Függetlenül attól, hogy egy hitelintézet küls, bels vagy közös adatforrásokat,

illetve ennek a háromnak a kombinációját használja veszteségjellemzési becsléseihez,

az ezeket alátámasztó múltbeli megfigyelési idszak hosszának

legalább egy forrás
tekintetében legalább öt évnek kell lennie

. Ha a rendelkezésre álló megfigyelési

5

---