1

Kompetenciák a sürgsségi betegellátásban

Talabér János dr.1, Keszthelyi Attila dr.2, Antalóczy Péter dr.3

Amíg az Egyesült Államokban a büntetügyek közel 10 százalékát4 teszik ki az

egészségügyi dolgozók ellen folytatott eljárások és ide nem értve a különböz polgári

kártérítési pereket, addig Magyarországon ez a szám igen elenyész, az ez irányú

polgári pereskedésnek gyakorlatilag nincs múltja. Számos szociológus szerint5 ennek

oka a társadalom azon berendezkedése, amelyben az egészségügyben egy

kényszer hiearchia alakul ki, és a beteg mindenkoron alárendelt viszonyban áll a

betegellátó személyzettel, ahol a megváltást, a segít kezet látják bennünk, és a

tévedés lehetségét, az emberi mulasztást egyáltalán nem feltételezik. Az ügyészség

azonban idegenkezség vagy emberi mulasztás gyanúja esetén hivatalból köteles

eljárni, így viszonylag elég gyakran kell rendrségi kihallgatáson részt vennünk,

hacsak tanú minségben is. Vajon helyesen döntünk-e minden esetben a helyszínen

vagy a sürgsségi osztályon? Vajon abban a néhány másodpercben, amíg a

blikkdiagnózis megszületik gondolunk-e szakmai kompetenciánkra? Vajon eleget

vagy adott esetben magunkat kockáztatva többet teszünk-e a betegért? Vajon

mennyire véd minket a jog, ha túllépjük a kompetenciánkat?

Mindezen kérdések megválaszolására hivatott jelen dolgozatunk. A magyar

jogrendet figyelembe véve, a bírói joggyakorlatra hivatkozva igyekszünk lépésrl

lépésre felvázolni az egyes betegellátó egységek jogi kompetenciáját, annak

kiterjesztését és adott esetben annak korlátozását.

1 Fiskolai oktató, kivonuló mentdolgozó

2 Semmelweis Egyetem ÁOK Urológia Klinika (egyetetmi adjunktus, kivonuló orvos)

3 Károlyi Gáspár Egyetem ÁJK (egyetemi docens)

4 vö.

Laws and Decisions, Criminal Defence Resource Center

, http://www.sado.org/court.htm

5 vö. Vingender István,

Szociológia Alapismeretek

, SE EFK, 2003.

---

2

I. Jogi szabályozási szintek

Elsdleges, általános jogszabály az

1997. évi CLIV. törvény

az egészségügyrl, ezt

követi és mintegy részletezi a mentést és sürgsségi betegellátást a

20/1998 (VI.03.)

NM rendelet6

a mentésrl. Az Országos Mentszolgálat munkájáról pedig az

55/1996 (XII.27.) NM rendelet

beszél.

A törvény bevezetését Preambulumnak hívják. Itt a törvény alkotói, mely jelen

esetben az Országgylés, megnevezik azokat a körülményeket, amelyek ket e

törvény megalkotására késztették. A jogszabályok különböz szempontok szerint

csoportosíthatók. Lehet ket terjedelmük, kibocsátó hatóságok, formájuk, kötelez

erejük szerint csoportosítani. Ez utóbbi általánosan elfogadott mód. A törvény ­

kötelez ert nézve ­ a legmagasabb szint jogszabály, így az a társadalom minden

rétegére, minden egyénre kiterjed, mindenhol az ország területén belül, st jelen

esetben néhány passzus az országhatáron túl is érvényben marad, feltéve, hogy az

adott ország helyi törvénye másképpen nem rendelkezik. Az ilyen törvényt generális

(általános érvény) törvénynek nevezik, és elfogadásához legtöbbször a parlamenti

képviselk 2/3-os többségére van szükség.

A törvény 1-2 paragrafusai a törvény célját, a végrehajtás módját határozza meg. Itt

hangzik el az, hogy egészségügyi ellátásra

minden állampolgár alanyi jogon

jogosult

.7

A

törvény elször a személyi majd a tárgyi feltételekrl beszél.

Egészségügyi

dolgozó:

az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsfokú egészségügyi

szakképesítéssel rendelkez személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkez

személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közremköd

egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkez személy (3.§)

A

sürgsségi ellátásban

megkülönböztetünk: szakképesítéssel nem rendelkez

mentápolót, szakképesítéssel (OKJ) rendelkez mentápolót, szakképesítéssel

rendelkez (nem ment) ápolót, diplomás ápolót, menttisztet, hatodéves

6

Új rendelet 2007-tl.

, hasonlóan szabályoz, csak ONE kocsi helyett a KIM kocsi megjelölést

használj. Ezentúl számos, jelen dolgozatunkat nem érint kérdésben (gépjárm felszerelései,

gyógyszerek) máshogy szabályoz.

7

Alanyi jog a civil törvényhozásban analóg fogalom a ′′született jog′′ egyházjogi terminussal, amit

egyébként régen a magyar világi jog is használt. Ez értelemszeren azt jelenti, hogy az egyén már

születésétl fogva megilleti bizonyos jogok. Ennek párja a ′′szerzett jog′′, amely az egyént csak

valamely jogilag jelents cselekménye után illeti meg.

---

3

orvostanhallgatót, orvost (nem oxyológiai szakképesítéssel, esetleg intenzív terápiás

szakképesítéssel), oxyológus szakorvost.

II. Egyéb fogalmak

Egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkez (pl. kórház, rendel, stb),

valamint a fekvbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkez

egészségügyi szolgáltató. Fekvbeteg szakellátásnak minsül a

mentellátás

. Jogi

személyiséggel nem rendelkezik pl. a háziorvosi Bt., mégis egészségügyi intézmény.

Sürgs szükség:

az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek

következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen

életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást

szenvedne. A sürgs szükség fennállását

kétség esetén vélelmezzük

. Ez azt is

jelenti, hogy kétség esetén se habozzunk cselekedni, de erre majd bvebben

kitérünk még.

Invazív beavatkozás: a beteg testébe brön, nyálkahártyán vagy testnyíláson

keresztül behatoló fizikai beavatkozás. Fontos, hogy indokolt legyen az invaziv

terápia szükségessége, tehát szakmai szempontból megalapozott legyen.

Életment beavatkozás: sürgs szükség esetén a beteg életének megmentésére

irányuló egészségügyi szolgáltatás.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a

mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelszül, a

testvér, valamint az élettárs. Az élettárs is közeli hozzátartozónak számít. Kérdés az,

hogy mikor számít valaki élettársnak.8

8 Régen a notorius együttélés, ami 5 év volt. Ma azonban, ha a bejelentett lakhelye megegyezik az

élettársával, akkor fogadhatjuk el élettársnak, vagy ha közös gyermekük van, ha azt nyilatkozatával

mindkét fél sajátjának ismerte el.

---

4

III. Mentés

A törvény taxatív módon (kizáró) felsorolja, mi számít mentésnek. Most csak a fbb

tevékenységeket említjük meg.

Sürgsségi betegellátást (mentést) igényel

:

személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén, ha életveszély

vagy annak gyanúja áll fenn, szülészeti esemény során, ha az ers fájdalom vagy

egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgs orvosi beavatkozást igényel, az orvos

által rendelt sürgs (azonnali és egy órán belüli), illetve sürgsségtl függetlenül a

mentési készenlétet igényl rzött szállítás, a mozgórség, donorszállítás, stb.

A speciális

fekvbeteg-szakellátás

sürgs szükség fennállása esetén, illetleg a

területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végz orvos,

illetve

mentorvos vagy menttiszt beutalása alapján vehet igénybe

. Itt

jegyezhetjük meg, hogy adott esetben a menttiszt is beutalhat beteget. 9 Az utóbbi

idben azonban ez nem nagyon preferált, és jogaink védelmében mi is úgy

gondoljuk, hogy amennyiben lehetséges eset/rohamkocsi ne adjon át beteget, ha

nem muszáj.

IV. A primer ellátást nyújtó személyek

Az egészségügyi törvény 125

.

§ így szól:

,,

Sürgs szükség esetén az

egészségügyi dolgozó - idponttól és helytl függetlenül - az adott körülmények

között a tle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktl függen az arra

rászoruló személynek elssegélyt nyújt, illetleg a szükséges intézkedést

haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgs szükség fennállását vélelmezni

kell

."

A bírói gyakorlatban ez a paragrafus okozza a legtöbb fejtrést. Mi várható el egy

adott egészségügyi dolgozótól az adott körülmények között? Egyszer választ

tudnánk adni, ha úgy fogalmazna a törvény, hogy ,,

kompetenciájának

megfelelen

". Vajon a

,,tle elvárható

" mód azonos-e a kompetenciával? Ha

azonos lenne, a törvény nem így fogalmazna, hiszen a jogszabályalkotó célja

mindenféleképpen az lenne, hogy minél precízebben határolja be, ki mit tehet meg

9 E szerint tehát, pl. a mentállomásra váratlanul beérkez pácienst a menttiszt, saját döntésének

megfelelen, a primer ellátás után esetleg másik ­szállító ­ ment gépkocsival továbbküldheti..

---

5

az adott körülményben. Így lehetségünk lenne

szken értelmezni

a jogszabályt, és

így azt mondhatnánk, hogy mindenki csakis azt tehetné meg ami a kompetenciájába

tartozik. Ekkor azonban a kompetencia pontos leírását is meg kellene határoznunk,

amit a késbbiekben látni fogunk a jogszabályok alkotói sem tettek meg. Pontosan

ezért vélelmeznünk kell azt, hogy a törvényalkotók a kompetenciát minden esetben

,,tágan" értelmezik

, így a bírói gyakorlat is hajlik arra, hogy a fent idézett cikkelyt

tágan értelmezze. Ennek magyarázata az, hogy sürgs szükség esetén a bajba jutott

személy életének megmentésére irányuló tevékenységek az

Alkotmányjog

hatálya

10 alá vont cselekmények, így egy magasabb szint jogi szabályozással is

kell számolnunk (ti. az élethez és a sürgsségi ellátáshoz való jog).

A túlzások azonban

végzetesek lehetnek

. Túlzás lenne azt állítani, hogy egy nem

orvos képesítés egészségügyi dolgozó orvosi beavatkozásokba foghasson a

helyszínen, pusztán azért, mert látta valahol és elleste a fortélyát, és mert nagyon

tágan értelmezhet ez a paragrafus. Úgy gondoljuk ez sem helyén való, és a

törvényalkotónak ez sem lehetett a célja. Kik lehetnek az elsdleges (primer)

segítségnyújtók?

1. Laikus

Laikus elssegélynyújtó az a személy,

aki nem rendelkezik

a Magyar

Köztársaság által elfogadott egészségügyi szakképesítéssel.11 Ez esetben akkor

laikusnak kellene vélelmeznünk a

mentgépkocsi-vezett

is, és az olyan

ápolót,

aki nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel, csak a szakzsargon szerinti

,,minimum vizsgával".

A jogszabály így fogalmaz: ,,

mentgépkocsi-vezetként

az foglalkoztatható, aki

a megkülönböztet jelzésekkel ellátott gépjárm vezetéséhez jogszabályban elírt

követelményeknek eleget tesz, legalább kétéves gépjármvezeti gyakorlattal

rendelkezik, és jártas: légútbiztosítás (eszköz nélkül), lélegeztetés (eszköz nélkül,

illetve ballonnal), újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval,

vérzéscsillapítás, kimentés és pozicionálás végrehajtásában

." Mit jelent az a jogban,

10 Vö. 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54-80 §.

11 E szerint laikus az a személy is, aki külföldi oktatási intézményben szerzett egészségügyi oklevelet,

de azt a magyar törvények szerint nem fogadtatta el. (vö. 2001. évi C törvény). A 125.§ -ban

foglaltakat azonban úgy is értelmezhetjük, hogy ,,idponttól és helytl függetlenül" az egészségügyi

dolgozó beavatkozhat. A hely vonatkoztatatható országokra nézve is. Ebbl következen a külföldön

végzett személy is ­ sürgs szükség esetén ­ beavatkozhat. Ennek analógiájára, a magyar

egészségügyi dolgozó is beavatkozhat (sürgs szükség esetén) külföldön is.

---

6

hogy ,,

jártas

valaki"? Az már egészségügyi tevékenységre is felhatalmazza? Ha

szken értelmezzük

nem,

de mégis

egészségügyi dolgozónak kell t tekintenünk

,

ha

egy másik

egészségügyi dolgozó jelen van.12 Így a szakképesített mentápoló

mellett a gépkocsivezet is, a

betegellátás alatt

egészségügyi dolgozónak számít.

Ugyanígy eset-kocsin a szakképesítéssel nem rendelkez ápoló és gépkocsivezet

is, de csakis betegellátás alatt.

Mentápolóként

foglalkoztatható, aki a jogszabályban meghatározott

mentápolói (szak)képesítéssel, illetve ennek megszerzéséig minimumvizsgával

rendelkezik. A képesítést a mentápolói foglalkoztatás kezdetétl számított 5 éven

belül meg kell szerezni. Eset-kocsin elssorban, roham-kocsin kizárólag

szakképesített mentápoló dolgozhat. 13

2. Szakképesített ápoló

A

szakképesített mentápoló

,,

megfigyelést, szükség esetén betegvizsgálatot

végez, team tagjaként orvos vagy menttiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt

a betegek mentésében és ellátásában. Szakszeren alkalmazza a beteg

vizsgálatához, akut ellátáshoz és mentéshez szükséges eszközöket,

berendezéseket.

Felhatalmazás birtokában önállóan, indikáció alapján,

gyógyszerrel, intravénás folyadékpótlást végez, beteget szállít, segítséget nyújt a

beteg élettani szükségleteinek kielégítésében, elsegíti, biztosítja a sürgsségi

betegellátás feltételeit, mentésszervezési, irányítási feladatokat lát el.

" 14

Mivel a minimumvizsgával rendelkez mentápolónak nincs egészségügyi

végzettsége, így nem vonatkoztathatjuk rá a fent idézett kompetencia leírása. A 125.

§ pedig

csak egészségügyi dolgozóról

beszél, így a minimumvizsgás ápoló és a

mentgépkocsi-vezet a jogszabály értelmében

nem végezhet

egészségügyi

12 Egészségügyi szolgáltatás nyújtásában megfelel egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkez

személy is közremködhet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel személy felügyelete

mellett, annak utasítása szerint. A felügyeletet gyakoroló személy utasítási joga csak a

szakképesítésének megfelel körben gyakorolható.

13 Amíg a mentápoló nem szerez szakképesítést, addig a büntetjogi felelsség megállapítása is

kérdéses. Büntetjogilag úgy kell tekintenünk, mint egy laikus segítségnyújtót. Ha az ápoló saját

hibájából ereden nem szerez 5 év folyamatos, teljes munkaidben letöltött munkaviszony után a

jogszabályban elírt szakképesítést, akkor a munkáltató a munkaviszony megszüntetését

kezdeményezheti (rendkívüli felmondás), akár úgy is, hogy adott esetben végkielégítésre sem

kötelezhet. (Vö. 1992.évi XXII. törvény 96.§-99.§)

14Vö. OKJ 52501201;

www.szakkepzesek.hu

---

7

beavatkozást a kivonuló szolgálaton kívül (ott is csak egészségügyi dolgozó

jelenlétében).15

A szakképesített mentápoló külön vizsga letétele után bizonyos invazív

beavatkozásokat (injekciók, krisztalloid infúziók) alkalmazhat. Ezt az engedélyt a

forvos adja meg, de az alkalmazás a mentápoló saját döntéskörébe van utalva. A

megbízás határozatlan idre is megadható. A

megbízás nem sznik meg

, ha a

kibocsátó hatóság (forvos) hivatalát veszti. Ugyanígy ­ bár a megbízás a kivonulási

szolgálat idejére vonatkozik ­ annak érvényességét feltételezzük

szolgálati idn túl

is

, st akkor is, ha a dolgozó idközben megsznik OMSZ alkalmazott lenni. Ennek

oka, hogy a 125.§ szerint, ,,idponttól és helytl függetlenül" avatkozik be az

egészségügyi dolgozó, ezért a megbízással rendelkez szakképesített mentápoló

szolgálati idn túl is jogszeren alkalmazza a tanult módszereket, beavatkozásokat.

Néhány megbízás ara is kiterjed, hogy mely készítményeket milyen módon (per os,

i.m., i.v.) alkalmazza a mentápoló. Kérdésként merülhet fel, hogy mi történik akkor,

ha a mentápoló az adott gyógyszeres készítményt nem a megbízásnak megfelelen

(pl. nem i.m. hanem i. v.) alkalmazza? Mivel pozitív vélelem szól amellett, hogy a

mentápoló az adott gyógyszer alkalmazásából teljesen felkészült mieltt a

megbízást megkapta, így úgy tekintjük, hogy azt a ,,tle elvárható" módon tudja akár

más formában is alkalmazni. Az ugyanis akkor elvárható tle, hogy annak a

gyógyszernek az alkalmazásával, esetleges szövdményekkel tisztában legyen. A

szakképesítés egyben azt is jelenti, hogy az adott beavatkozás ismeretének meglétét

(amire a szakképesítés ideje alatt a hallgató szert tesz) feltételezzük mindaddig,

amíg ennek ellenkezje be nem bizonyosodik. Így például a mentápolói

kompetenciába sorolt adott beavatkozás büntetjogi felelsségét a mentápoló

viseli. 16 Erre támaszkodik a bírói gyakorlat is. 17

15 Az Országos Mentszolgálatnál még elfordul, hogy szakképesítéssel nem rendelkez ápolók

vonulnak, st adott esetben beteget látnak el. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy egy esetleges

peres eljárásban nehéz lenne a mulasztást tisztázni, hiszen nem viselheti egy szakképesítéssel nem

rendelkez személy a szakképesítésben meghatározott kockázatot, így az t vonulni engedélyez

orvos/menttiszt felelségét is megállapíthatják, amire volt már példa

16 Az OMSZ általában a dolgozóira biztosítást is köt. Ez azonban az egyéni büntetjogi felelsség alól

nem jelent kibúvót.

17 vö. Dr. Köles Tibor,

Orvosi mhiba perek

. HVG-ORAC Kft. 1999.

---

8

3. Menttiszt hallgató / orvostan hallgató

A régebbi képzési rendszerben menttiszt csak az a személy lehetett, aki elzleg

mentápolói szakképesítést (vagy diplomás ápolói képesítést) szerzett. k szorosan

vett értelemben

egészségügyi dolgozók

, hiszen errl a végzettséget igazoló

bizonyítványuk (oklevelük) van. Felmerül azonban a kérdés, hogy más jellegnek

kell-e tekintenünk a beavatkozási kompetencia tárgyalásakor az egyetemista vagy

fiskolai hallgatót, aki esetleg már elsajátította az egyes beavatkozások menetét. Az

Országos Mentszolgálat alkalmaz hatodéves szigorló orvosokat, akik egy oxyológia

vizsga letétele után

menttiszt-3

elnevezéssel eset-kocsin vonulnak. Jogilag

felmerül a kérdés, hogy hallgatói státusszal rendelkez medikus egészségügyi

dolgozó-e, hiszen a jogszabály

végbizonyítványhoz

(végzettséghez) köti az

egészségügyi dolgozó definícióját. Ha az Eütv. 125.§-ban leírtakat ­ ahogy az

alkotók is ­ tágan értelmezzük,

akkor jogszeren avatkozik

be a medikus

invazívan, a ,,tle elvárható" módon.18 Ennek analógiájára akkor azt mondhatjuk,

hogy szakmai felügyelet mellett (pl. kivonuló gyakorlaton, intenzív osztályon) a

menttiszt hallgató

is túlléphet a szakápolói kompetencián a 125.§ szabályozásait

figyelembe véve. Ennek mértéke azonban változó, ezért egyéni megítélés alá esik. 19

4. menttiszt

Menttisztként

az foglalkoztatható, aki egészségügyi fiskola menttiszt szakán

diplomát szerzett,

vagy

orvostanhallgatóként az OMSZ által szervezett oxyologiai

tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az elírt gyakorlatokat

teljesítette. ,,

A menttiszt képes: a sürgsségi betegellátás körülményei között

szükségessé váló egyes (meghatározott) orvosi beavatkozások szakszer és

biztonságos elvégzésére ­ légút-biztosítás eszköz nélkül és eszközzel, újraélesztés

eszköz nélkül és eszközzel, vérzéscsillapítás, sebellátás, immobilizáció. Az

egészségügyi ellátást szolgáló eszközök alkalmazása, sürgsségi ellátásban

használatos gyógyszerek, infúziók adása, gyomormosás végzése, szülés levezetése

intézeten kívül, tudatzavar értékelése és ellátása, sürgs egészségügyi

kényszerintézkedés, katéterezés, halál megállapítása."

A jogszabály érdekessége,

18 Ugyanakkor az Eütv. nem számítja szoros értelemben vett egészségügyi dolgozónak, mivel nincs

még képesítése. Jogalapként tehát csakis a 125 §-ra és a forvosi megbízásra támaszkodhatunk. Az

oxyológiai tanfolyam is vizsga nem számít bejegyzett képesítésnek. (Vö. Eütv. 3.§ d. pont)

19 Ibid.

---

9

hogy

nem

határozza meg a

,,meghatározott"

beavatkozásokat, és

nem listázza

a

gyógyszereket, még csak azt sem írja, hogy ,,az OMSZ-nál" rendszeresített

gyógyszerekre terjed ki a kompetencia. A mi értelmezésünkben tehát a

menttisztnek a kompetenciája

tágan értelmezend

a beavatkozások (gyógyszer,

infúziók) területén, hiszen a cikkely csak arra utal, hogy a ,,sürgsségi ellátásban

használt" gyógyszerek, infúziók. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a

menttisztek alkalmazhatóságát

sem pusztán az OMSZ-nál képzeli el a

jogszabály alkotója, hanem sürgsségi betegellátó osztályokon, orvosi ügyeletekben,

mozgórségben, és egyéb intézményekben ahol sürgsségi betegellátás szóba jöhet

(pl. strandok, szórakoztató ipar, stb). Néhány kompetencia kifejezett

tiltás alá

esik,

néhányat pedig külön vizsga letételéhez kötnek. (vö. helyszíni narkózis, centrális

vénabiztosítás).20 Mi történik azonban akkor, ha egy menttiszt a helyszínen túllépi a

kompetenciáját? Könnyelmek és szakszertlenek lennék, ha erre nagy

általánosságban válaszolunk. Az adott esettl függ, hogy milyen megítélés alá esik.

Mivel azonban ilyen tárgyú peres eljárás még nem volt hazánkban, a bírói

gyakorlatban nem találunk erre vonatkozólag utalást.

5. Kivonuló orvos

,,Mentorvosként esetkocsin az foglalkoztatható, aki az általános orvosi diploma

megszerzése után legalább 3 hónapig anaesthesiologiai és intensiv therapiás

gyakorlatot, valamint rohamkocsin 2 hetes gyakorlatot teljesített."

,,Rohamkocsira az osztható be, aki kórházi gyakorlatait elvégezte, egy évig

kivonuló szolgálatot teljesített, 2 hetes oxyologiai tanfolyamot, EKG-tanfolyamot,

reanimációs tanfolyamot végzett, illetve Megacode-Traumacode gyakorlaton részt

vett, és szakmai felettese (...) meggyzdött arról, hogy az alapveten szükséges

diagnosztikai, eszközhasználati, reanimációs, gyógyszerelési, illetve szervezési

készségek birtokában van."

Az általános orvosi diploma, mindezen gyakorlatok elvégzése után feljogosítja az

orvost, hogy eset- és rohamkocsin invazív beavatkozásokat (gyakorlati

megszorítások nélkül) kivitelezzen.

Természetesen gyakorlati kérdésként felmerülhet, hogy az adott esetben mennyivel

tesz/tehet többet az orvos a helyszínen, mint egy menttiszt? Az orvosi végzettség

20 Ld. még. http://www.mentok.hu/mentesugy/contr.htm

---

10

feltételezi, hogy az orvos minden invazív beavatkozás birtokában van, és annak

gyakorlati kivitelezésében jártas. Hasonlóképpen, a menttiszt az orvost hivatott

mintegy helyettesíteni. 21

6. Oxyologus szakorvos

Oxyologus szakorvosként

az foglalkoztatható, aki oxyologiából szakorvosi

bizonyítványt szerzett. A oxyológia szakvizsga bejegyzett szakvizsga. A kivonuló

orvosi kompetencián túl szakmai felettesi kompetenciával rendelkezik.

Mentszolgálat vezetje (nem helyi szinten) oxyológus szakorvos. 22

Értelemszeren az elbbiekben felsorolt hat egészségügyi ellátó személyzet

beavatkozási kompetenciájában is sorrendet alkot. A legtöbbet az oxyológus

szakorvos teheti, a legkevesebbet pedig a laikus segítségnyújtó. Azt azonban fontos

kiemelnünk, hogy sürgs szükség esetén

ne habozzon

senki sem cselekedni, az

egészségügyi dolgozónak pedig kötelessége is, amit ha elmulaszt a Büntet

Törvénykönyv szankcionál, a következ képen:

segítségnyújtás elmulasztása:

két

évig terjed szabadságvesztés (laikusok), három évig terjed, ha a sérült (rászoruló)

meghal, és az illet megmenthette volna; 5 évig terjed, ha a segítségnyújtásra az

elkövet eleve kötelezett. (egészségügyi dolgozók ­ 172 §.) Megjegyezend

azonban, hogy a kompetencia túllépésére

senki sem

kötelezhet. A sürgs

szükséget még akkor is feltételezzük, ha kétely merül fel.

Néhány mentszolgálatnál elfordul, hogy

fogorvos

vonul ki, ápolói státuszban.

Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy a fogorvos miért nem alkalmazható orvosi

vagy legalább menttiszti státuszban?

A fogorvosi képzés más jelleg, mint az általános orvos képzés, bár köztudott,

hogy alapszint oxyológiai képzést k is kapnak. A ,,receptúra jog" azonban ket is

megilleti, természetesen nem számítva azokat a gyógyszereket, amelyek más

szakorvosi kompetenciához kötettek. Való igaz, hogy az Eütv. sem mindig vonja meg

a határt következetesen az orvos ­ fogorvos képzettség egészségügyi dolgozó

21 Éppen ezt akarják a jogalkotók bizonyítani, amikor a menttiszti képzésre még nagyobb szakmai

hangsúlyt fektettek, így kibvítették az oktatott tantárgyak körét, krediteket emeltek és még több

gyakorlati oktatást iktattak be.

22 Vö. Melléklet a 20/1998. (VI. 3.) NM rendelethez, 7. I/B pont.

---

11

között (pl. a pecséten is ,,orvos" felirat szerepel), de ez közel sem azt jelenti, hogy a

fogorvos általános orvosi praxist gyakorolhat. A mentgépjármvön való munkát az

említett rendeletek szabályozzák,

kizárva a fogorvos

kivonuló orvosként való

alkalmazását. A fogorvos azonban, ha az tle elvárható, az Eütv. 125. § értelmében

helyesen cselekszik még akkor is, ha adott esetben fogorvosi szakmai

kompetenciáján látszólag túllép.23

Nem említettük még a nem mentápolói (vagy mentés szakirányú) végzettség

egészségügyi dolgozókat. k is, szakmai kompetenciájuk, ismeretanyaguk és

gyakorlatuk szerint avatkozhatnak be, ami szintén egyéni elbírálás alá esik. Egy

példával illusztrálva: egy diplomás ápoló, védn vagy egy gyógyszerész beköthet-e

infúziót a baleset helyszínén? Ha a meglév jogszabályokat szken értelmezzük,

akkor

egyértelmen nem.

St, ez esetben ­ bár az állapot anomáliának tnik ­ egy

szakképesített mentápoló, aki azonban csak középfokú végzettség ­ szélesebb

beavatkozási körrel rendelkezik.

Ha viszont a 125.§

hatálya alatt bízik abban, hogy

megfelel gyakorlat birtokában van és megkísérli a beavatkozást mindaddig, amíg a

megfelel személyzet a helyszínre érkezik,

nem számít jogsértnek

a cselekedete.

A bíróságnak azonban (tételezzük fel, hogy sajnos elhalálozik a sérült és vizsgálatot

rendel el a hatóság) ez esetben nagyon sok dolgot kell mérlegelnie. Kellképpen

felmérte-e a gyógyszerész vagy nem ment szakirányú egészségügyi dolgozó a

helyzetet? Valóban fent ált-e a sürgs szükség?24 Volt-e megfelel gyakorlata a

beavatkozásban? Betartotta-e a megfelel lépéseket (pl. sokktalanítás esetében:

pozícionálás, Trendelenburg, vérzéscsillapítás, infúzióterápia, stb). Volt-e más,

gyakorlottabb, esetleg képzettebb személy a helyszínen? Rendelkezésre állt-e a

megfelel eszköz? Stb.

23 Pl. ments múlttal rendelkezik, és jártas az infúzió terápiában, akkor jogszeren és kompetenciáján

belül cselekszik, ha sürgs szükség esetén beköt egy infúziót. Érdekes, hogy halált megállapíthat a

fogorvos is. Így tehát orvos, fogorvos, menttiszt. Vö. Eütv. 217. § 2(1) pont: a halált az a szakorvos

állapítja meg, akihez a beteg tartott, vagy akitl a beteg jött. Így a fogorvosi rendelben, rendel eltt

vagy távozás utáni halálozás tényét a fogorvos fogja megállapítani. Halált menttiszt is

megállapíthatja. A halálvizsgálatot az arra illetékes orvos végzi.

24 Képes-e egy gyógyszerész felmérni a sérültek állapotát? Mert ha csak könny sérülések (a Btk.

szerinti 8 napon belüli) vannak, akkor nem vélelmezhetjük a sürgs szükséget ami alapján az

egészségügyi dolgozó beavatkozott. Mert ugyanis amíg a sérültek kategorizálása nem várható el egy

gyógyszerésztl, addig az joggal elvárható egy szakképesített mentápolótól. Ebbl levezetve, ha

nem tudta kategorizálni a sérülteket (mert az nem várható el tle), akkor a beavatkozás sem várható

el valószínleg tle, és így a jelen példánkban elmarasztaló ítéletre számíthat.

---

12

Mint azt láthatjuk - bár természetszerleg az oly sokszor emlegetett 125.§ tágan

értelmezhet -

nem szabad kapkodva

, meggondolatlanul beavatkoznunk, nekünk

sem, mint kivonuló mentszemélyzetnek. Úgy gondoljuk, hogy

ne sokat tegyünk

meg a betegért,

hanem eleget

, hanem megfontoltam, nyugodtan, empatikusan

cselekedjünk. Ne fogjunk bele olyan beavatkozásokba, amelyekben nem vagyunk

jártasak, fleg nem akkor, amikor az a szakmai kompetenciánkon hellyel-közzel túl is

mutat. A jogszabályok csak akkor védenek, ha együtt tudunk velük dolgozni.

Nincs

végtelen

kompetencia, és nincs mindig sikeres beavatkozás. A legnagyobb dolog az,

ha be tudjunk magunkban határolni, hogy mikor, mennyit és hogyan cselekedjünk.

Ehhez próbáltunk most ­ a teljesség látszólagos igénye nélkül ­ segítséget

szolgáltatni.

---

13

Felhasznált irodalom

1.

Dr. Köles Tibor

,

Orvosi mhiba perek

, HVG-ORAC Kft, 1999.

2.

Laws and Decisions, Criminal Defence Resource Center

,

http://www.sado.org/court.htm (2005.12.30.)

3.

Talabér János

,

Mentésre, ment dolgozókra, egészségügyi dolgozókra

vonatkozó jogszabályok gyjteménye,

MMSZ, Budapest 2002.

4.

Talabér János ­ Antalóczy Péter

,

Jogi Ismeretek. (jegyzet a szociális

asszisztens hallgatóknak),

SOTER-LINE, 2004.

5.

Talabér János

, General and Medical Ethics

, SE EFK TEI, 2004.

6.

Vingender István

,

Szociológia Alapismeretek

, SE EFK, 2003.

7.

Balázs Péter - Strilich András,

Egészségügyi jogi alapismeretek,

SE EFK,

2002.

8.

www.szakkepzesek.hu (

2005.12.30.)

9. http://www.mentok.hu/mentesugy/contr.htm

---