Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban


Scientific Study, 2006
13 Pages

Free online reading

Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban

Talabér János dr.[1], Keszthelyi Attila dr.[2], Antalóczy Péter dr.[3]

Amíg az Egyesült Államokban a büntetőügyek közel 10 százalékát[4] teszik ki az egészségügyi dolgozók ellen folytatott eljárások és ide nem értve a különböző polgári kártérítési pereket, addig Magyarországon ez a szám igen elenyésző, az ez irányú polgári pereskedésnek gyakorlatilag nincs múltja. Számos szociológus szerint[5] ennek oka a társadalom azon berendezkedése, amelyben az egészségügyben egy kényszer hiearchia alakul ki, és a beteg mindenkoron alárendelt viszonyban áll a betegellátó személyzettel, ahol a megváltást, a segítő kezet látják bennünk, és a tévedés lehetőségét, az emberi mulasztást egyáltalán nem feltételezik. Az ügyészség azonban idegenkezűség vagy emberi mulasztás gyanúja esetén hivatalból köteles eljárni, így viszonylag elég gyakran kell rendőrségi kihallgatáson részt vennünk, hacsak tanú minőségben is. Vajon helyesen döntünk-e minden esetben a helyszínen vagy a sürgősségi osztályon? Vajon abban a néhány másodpercben, amíg a blikkdiagnózis megszületik gondolunk-e szakmai kompetenciánkra? Vajon eleget vagy adott esetben magunkat kockáztatva többet teszünk-e a betegért? Vajon mennyire véd minket a jog, ha túllépjük a kompetenciánkat?

Mindezen kérdések megválaszolására hivatott jelen dolgozatunk. A magyar jogrendet figyelembe véve, a bírói joggyakorlatra hivatkozva igyekszünk lépésről lépésre felvázolni az egyes betegellátó egységek jogi kompetenciáját, annak kiterjesztését és adott esetben annak korlátozását.

I. Jogi szabályozási szintek

Elsődleges, általános jogszabály az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, ezt követi és mintegy részletezi a mentést és sürgősségi betegellátást a 20/1998 (VI.03.) NM rendelet[6] a mentésről. Az Országos Mentőszolgálat munkájáról pedig az 55/1996 (XII.27.) NM rendelet beszél.

A törvény bevezetését Preambulumnak hívják. Itt a törvény alkotói, mely jelen esetben az Országgyűlés, megnevezik azokat a körülményeket, amelyek őket e törvény megalkotására késztették. A jogszabályok különböző szempontok szerint csoportosíthatók. Lehet őket terjedelmük, kibocsátó hatóságok, formájuk, kötelező erejük szerint csoportosítani. Ez utóbbi általánosan elfogadott mód. A törvény – kötelező erőt nézve – a legmagasabb szintű jogszabály, így az a társadalom minden rétegére, minden egyénre kiterjed, mindenhol az ország területén belül, sőt jelen esetben néhány passzus az országhatáron túl is érvényben marad, feltéve, hogy az adott ország helyi törvénye másképpen nem rendelkezik. Az ilyen törvényt generális (általános érvényű) törvénynek nevezik, és elfogadásához legtöbbször a parlamenti képviselők 2/3-os többségére van szükség.

A törvény 1-2 paragrafusai a törvény célját, a végrehajtás módját határozza meg. Itt hangzik el az, hogy egészségügyi ellátásra minden állampolgár alanyi jogon jogosult.[7]

A törvény először a személyi majd a tárgyi feltételekről beszél. Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy (3.§)

A sürgősségi ellátásban megkülönböztetünk: szakképesítéssel nem rendelkező mentőápolót, szakképesítéssel (OKJ) rendelkező mentőápolót, szakképesítéssel rendelkező (nem mentő) ápolót, diplomás ápolót, mentőtisztet, hatodéves orvostanhallgatót, orvost (nem oxyológiai szakképesítéssel, esetleg intenzív terápiás szakképesítéssel), oxyológus szakorvost.

II. Egyéb fogalmak

Egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkező (pl. kórház, rendelő, stb), valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató. Fekvőbeteg szakellátásnak minősül a mentőellátás. Jogi személyiséggel nem rendelkezik pl. a háziorvosi Bt., mégis egészségügyi intézmény.

Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. A sürgős szükség fennállását kétség esetén vélelmezzük. Ez azt is jelenti, hogy kétség esetén se habozzunk cselekedni, de erre majd bővebben kitérünk még.

Invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás. Fontos, hogy indokolt legyen az invaziv terápia szükségessége, tehát szakmai szempontból megalapozott legyen.

Életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. Az élettárs is közeli hozzátartozónak számít. Kérdés az, hogy mikor számít valaki élettársnak.[8]

[...]


[1] Főiskolai oktató, kivonuló mentődolgozó

[2] Semmelweis Egyetem ÁOK Urológia Klinika (egyetetmi adjunktus, kivonuló orvos)

[3] Károlyi Gáspár Egyetem ÁJK (egyetemi docens)

[4] vö. Laws and Decisions, Criminal Defence Resource Center, http://www.sado.org/court.htm

[5] vö. Vingender István, Szociológia Alapismeretek, SE EFK, 2003.

[6] Új rendelet 2007-től., hasonlóan szabályoz, csak ONE kocsi helyett a KIM kocsi megjelölést használj. Ezentúl számos, jelen dolgozatunkat nem érintő kérdésben (gépjármű felszerelései, gyógyszerek) máshogy szabályoz.

[7] Alanyi jog a civil törvényhozásban analóg fogalom a ’’született jog’’ egyházjogi terminussal, amit egyébként régen a magyar világi jog is használt. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az egyén már születésétől fogva megilleti bizonyos jogok. Ennek párja a ’’szerzett jog’’, amely az egyént csak valamely jogilag jelentős cselekménye után illeti meg.

[8] Régen a notorius együttélés, ami 5 év volt. Ma azonban, ha a bejelentett lakhelye megegyezik az élettársával, akkor fogadhatjuk el élettársnak, vagy ha közös gyermekük van, ha azt nyilatkozatával mindkét fél sajátjának ismerte el.

13 of 13 pages

Details

Title
Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban
Course
für Rettungstdienst
Authors
Year
2006
Pages
13
Catalog Number
V124108
ISBN (Book)
9783640289592
File size
558 KB
Language
Hungarian
Notes
This is a study article on medical law in Hungary concerning the competence of emergency treatment providers.
Tags
Kompetenciák, Rettungstdienst
Quote paper
János Talabér (Author)Attila Keszthelyi (Author)Péter Antalóczy (Author), 2006, Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban, Munich, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/124108

Comments

  • No comments yet.
Read the ebook
Title: Kompetenciák a sürgősségi betegellátásban


Upload papers

Your term paper / thesis:

- Publication as eBook and book
- High royalties for the sales
- Completely free - with ISBN
- It only takes five minutes
- Every paper finds readers

Publish now - it's free