Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai
nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják
felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly ősszel
Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidőt, már 2005-ben
elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes
alapon indíthatnak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig
mindenhol át kell térni az új rendszerre.
A hallgatók előbb - szakterülettől függően hat vagy hét félévig - alapképzésre járnak,
melynek végén egy alapdiplomát úgynevezett Bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot
szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de rögtön vagy később tovább is
tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett
Master (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. Ez a mesterfokozat megfelel a
jelenlegi egyetemi diplomának. A képzési folyamat harmadik szintje lehet a doktori
(PhD) fokozat megszerzése.
Jelenleg Magyarországon főiskolai és egyetemi szintű képzések folynak. A főiskolai
oktatásban a gyakorlati jellegű ismeretek kapnak nagyobb szerepet, az egyetemi
képzés elsősorban az elméleti háttérre helyezi a súlyt, és egy-két évvel tovább is tart.
Ezt áthidalni kívánkozik a bolognai rendszer, így az egyes fokozatok egymás után
szerezhetők meg. Ez azonban, sokak szerint túl egysíkú az első 3 éves, BA és Bsc
képzés, túl általános, és nagyon nagy túlképzés lesz ezen a szinten.
A bolognai képzés és a mentést ellátó szakemberek
Talabér János[1], Lantos Veronika[2], Antalóczy Péter[3]
Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly ősszel Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidőt, már 2005-ben elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes alapon indíthatnak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig mindenhol át kell térni az új rendszerre.
A hallgatók előbb - szakterülettől függően hat vagy hét félévig - alapképzésre járnak, melynek végén egy alapdiplomát úgynevezett Bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de rögtön vagy később tovább is tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett Master (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. Ez a mesterfokozat megfelel a jelenlegi egyetemi diplomának. A képzési folyamat harmadik szintje lehet a doktori (PhD) fokozat megszerzése.
Jelenleg Magyarországon főiskolai és egyetemi szintű képzések folynak. A főiskolai oktatásban a gyakorlati jellegű ismeretek kapnak nagyobb szerepet, az egyetemi képzés elsősorban az elméleti háttérre helyezi a súlyt, és egy-két évvel tovább is tart. Ezt áthidalni kívánkozik a bolognai rendszer, így az egyes fokozatok egymás után szerezhetők meg
Az új Felsőoktatási törvény[4], a bolognai egyezménnyel összhangban kimondja, hogy ciklusos képzést csakis egyetemek folytathatnak, sőt megszűnik a főiskola és egyetem szétválasztása. A továbbiakban a felsőoktatás három szintre tagolódik majd:
1. alapkézés (BA, Bsc)
2. mesterképzés (MA, MSc)
3. doktorképzés (PhD, DLA)
Ahhoz, hogy ennek megfeleljen a felsőoktatási intézmény, két dolgot tehet:
1. egyetemmé válik (akkreditál)
2. már meglévő egyetem hatásköre alá olvasztják (takeover)
Az előbbire példa a Színművészeti Főiskola 2000-ben történt egyetemmé válása, utóbbira pedig példa lehet sok egyetem és főiskola kapcsolata, így pl. a Semmelweis Egyetem és az Egészségügyi Főiskola.
[...]
[1] Semmelweis Egyetem EFK Társadalomegészségtani Intézet (óraadó tanár)
[2] jogász, tudományos munkatárs
[3] Károlyi Gáspár Ref. Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar (egyetemi docens)
Gyakran Ismételt Kérdések - A bolognai képzés és a mentést ellátó szakemberek
Mi a bolognai nyilatkozat és mikor csatlakozott Magyarország?
Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, melyben a csatlakozó országok vállalták, hogy 2010-ig összehangolják felsőoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. A határidőt módosították, és 2005-ben elindították az új típusú képzéseket.
Milyen képzési ciklusok léteznek a bolognai rendszerben?
A bolognai rendszer két ciklusú képzést vezet be: az alapképzést (Bachelor - BSc, BA stb.) és a mesterképzést (Master - MSc, MA stb.). Emellett van lehetőség doktori (PhD) fokozat megszerzésére is, ami a képzési folyamat harmadik szintje.
Mi a különbség az alapképzés és a mesterképzés között?
Az alapképzés (Bachelor) általában hat vagy hét félévig tart, és egy alapdiplomát ad. A mesterképzés (Master) másfél-két évig tart, és a jelenlegi egyetemi diplomának felel meg.
Mikor kellett Magyarországon átállni az új rendszerre?
Magyarországon 2004-ben és 2005-ben még önkéntes alapon indíthattak az egyetemek, főiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig mindenhol át kellett térni az új rendszerre.
Milyen változások történtek a Felsőoktatási törvényben a bolognai egyezménnyel kapcsolatban?
Az új Felsőoktatási törvény kimondja, hogy ciklusos képzést csakis egyetemek folytathatnak, és megszűnik a főiskola és egyetem szétválasztása. A felsőoktatás három szintre tagolódik majd: alapképzés (BA, Bsc), mesterképzés (MA, MSc) és doktorképzés (PhD, DLA).
Mit tehet egy felsőoktatási intézmény, hogy megfeleljen az új Felsőoktatási törvénynek?
Egy felsőoktatási intézmény egyetemmé válhat (akkreditál), vagy egy már meglévő egyetem hatásköre alá olvaszthatják (takeover).
- Quote paper
- János Talabér (Author), Veronika Lantos (Author), Péter Antalóczy (Author), 2005, A bolognai képzés és a mentést ellátó szakemberek, Munich, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/124110
