Aki a dualizmus korának történetében járatos, gróf Zichy Nándor nevét elsősorban a Katholikus Néppárthoz kapcsolja. Dolgozatom témája nem Zichy Nándor életének, politikájának részletes bemutatása, elemzése. Tevékenységének egy másik, kevésbé közismert aspektusát szeretném közelebbről szemügyre venni: miként vette ki a részét a főrendi ház nagy szónoka, több katolikus folyóiratcikk szerzője a XIX. század végén éledő egyleti élet szervezéséből. Az országos politikában betöltött konzervatív és a politikai katolicizmushoz köthető álláspontjából kifolyólag elsősorban katolikus jellegű vagy a katolikus egyházhoz valamilyen szállal köthető, de igen különböző tevékenységű társadalmi csoportosulások kapcsán bukkan fel újra meg újra a neve.
Ahogy azt a politikai katolicizmus kialakulásának kapcsán Enyedi Zsolt írja: „A szervezetek közti koordináció biztosításában nagy szerepe lehet a vezetőségek közötti átfedésnek. Ezt időnként egyes, különösen aktív szervező egyéniségek több helyütt való egyidejű jelenléte biztosítja.”(ENYEDI: Politika a kereszt jegyében. Budapest: Osiris 1998. 103.) A katolicizmus politizálódásának folyamatában kronológiailag korábbi volt gróf Zichy Nándor tevékenysége, az ő nevéhez mégis jelentősebb pozícióhalmozás köthető, mint Enyedi két magyar vonatkozású példájához vagyis Zichy Nándor unokaöccséhez, Zichy Jánoshoz, illetve egykori politikai társához Giesswein Sándorhoz.
Mivel Zichy Nándor tevékenységében a katolikus egyletek egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak, alkalmasnak tűnnek arra, hogy a vezetés személyi átfedésein túlmenően is általánosabb érvényű következtetéseket vonhassunk le a katolikus egyleti élet kezdeteire vonatkozóan. Dolgozatom egyik feladata, hogy Zichy Nándor példáján keresztül bemutassa egy arisztokrata társadalmi szerepvállalásának helyszíneit, módjait. Dolgozatom másik központi kérdése, hogy vajon az egyes szervezetek közötti személyi átfedések, mennyire korlátozódtak a szűken vett vezető pozíciókra. Dolgozatomban három, jellegét tekintve nagyon eltérő katolikus szervezet (Szent István Társulat, Szent László Társulat és a Páli Szent Vince Egylet) tagságát közelebbről szemügyre véve a személyi átfedéseket – nem csupán a vezető pozíciókra szorítkozva – igyekszem kimutatni. A tagság elemzése során arra is kitérek, milyen mértékben jellemző a katolikus egyleti életre a klerikális réteg meghatározó szerepe, illetve mennyiben jellemző az alsó- illetve a főpapság szerepvállalása az egyes egyesületi formákban.
Inhaltsverzeichnis
- Bevezetés
- Problémafelvetés
- Forrásanyag és a téma historiográfiája
- Gróf Zichy Nándor
- Az egyházpolitikai küzdelmek historiográfiája
- Katolikus egyesületek forrásanyaga
- Az alkalmazott módszer és korlátai
- Egyház és politika XIX. század végi Magyarországon
- A politikai katolicizmus feltételei Európában és a dualista Magyarországon
- Az egyházpolitikai küzdelem
- A Katholikus Néppárt
- Katolikus egyesületi élet a XIX. század végén
- Arisztokrata szerepek három katolikus egyletben
- Szent István Társulat
- Szent László Társulat
- Szent Vince Egylet
- Egyesületek közti összefonódások
- A katolikus egyletek tagsága
- Az egyesületek szerkezeti felépítése
- Egyháziak és világiak aránya
- Személyi kapcsolódások a három egylet között
- Összegzés
Zielsetzung und Themenschwerpunkte
Der vorliegende Text untersucht die Rolle des Grafen Zichy Nándor in der Entwicklung des katholischen Vereinslebens im Ungarn des späten 19. Jahrhunderts. Der Fokus liegt auf seiner aktiven Teilnahme an verschiedenen katholischen Vereinen und der Frage, ob seine Führungspositionen in diesen Vereinen ein Muster für die Einbindung von Aristokraten in das gesellschaftliche Leben darstellen.
- Die Rolle von Zichy Nándor in der katholischen Vereinsbewegung
- Die Überlappung von Führungspositionen in verschiedenen katholischen Vereinen
- Die Zusammensetzung der Mitglieder in ausgewählten Vereinen
- Der Einfluss des Klerus auf das katholische Vereinsleben
- Die Frage, ob die katholischen Vereine unterschiedliche gesellschaftliche Gruppen repräsentieren konnten
Zusammenfassung der Kapitel
Das erste Kapitel bietet eine Einleitung in die Thematik und stellt den Grafen Zichy Nándor vor. Das zweite Kapitel beleuchtet die Problematik der Vereinsorganisation und untersucht die Bedeutung von Führungspersönlichkeiten in mehreren Vereinen. Die Kapitel 3 bis 4 befassen sich mit den Quellenmaterialien und der Historiografie der katholischen Vereinsbewegung. In den Kapiteln 5 und 6 wird die Rolle der katholischen Vereine in der österreichisch-ungarischen Monarchie analysiert, wobei das Augenmerk auf die Rolle des Grafen Zichy Nándor liegt. Die Kapitel 7 und 8 beschäftigen sich mit der Struktur, dem Mitgliedschaftsprofil und den Beziehungen zwischen verschiedenen katholischen Vereinen.
Schlüsselwörter
Der Text beschäftigt sich mit der katholischen Vereinsbewegung im späten 19. Jahrhundert in Ungarn. Er untersucht die Rolle von Zichy Nándor in verschiedenen katholischen Vereinen und analysiert die Organisation, das Mitgliedschaftsprofil sowie den Einfluss des Klerus in diesen Vereinigungen. Die zentralen Themen sind der politische Katholizismus, die Aristokratie, die katholische Kirche, die Vereinslandschaft und die Sozialgeschichte des 19. Jahrhunderts.
- Arbeit zitieren
- Sarolt Vaikné Kabay (Autor:in), 2011, Egy konzervatív politikus a XIX. század második felében: gróf Zichy Nándor , München, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/173142
