A dolgozat, hogy áttekintést adjon a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar állami jogszerkezetek rendelkezésekről, amelyek a migráns befogadását a határokon meghatározzák. Következően még összefoglalást add a beadandó író a jelentős bírálatokról és jogi ellenvetésekről, mielőtt egy rövid általános és kilátást adandó végszóval zár.
A még mai napig is rendkívülien jelentős migráns-, vagyis menekültválságot, sokszor csak gazdasági, erkölcsi vagy tények nélküli érvekkel megvitatkozták. Ehhez kötődően néha úgy tűnhetett, hogy a mai komplexus társadalomnak szolgáló jogi pozitivizmust különböző politikusok teljesen elfelejtették, és ezután a sima politikus eszköz nyert a diskurzusokban.
Viszont a migrációs nyomás a következő években az IWF szerint is csak gyarapodhat, várható, hogy a következő évtizedekben az Afrikából kivándorló ember száma húsz milliót érhetne el évente. Európában belül pedig eltérő stratégiák lettek kifejleszttetve, ami főleg az EU- határ országokat lepénykényszerbe tette. Ugyanis Magyarország a határ „lezárását” választotta, amit későbben több balkáni országok is követték; vagyis már léteztek határvédelmi bástyák, mint a spanyol Mellilla vagy Ceuta exklávékban.
Ahhoz képest főleg a magyar példát kritikákkal szembesítették, például az Amnesty International szerint több nemzetközi szerződésekkel ellenkezésben állnak a magyar tranzitzónák és a menedékkérő jog szigorúsítása. Másképp is szeegyeztethetetlen lenne a magyar korlát a közös európai értékekkel, úgy volt francia külügyminiszter Laurent Fabius.
Ehhez hivatkozva nem megteremtettetek egy EUGH döntést, csak az úgy nevezett „kvótáról” létrehoztak döntést 2017. szeptemberben, ami megokozott többoldalú médiaviharokat. Mivel az ítélet nem elsősorban határvédelmi ügyjel foglalkozott, nehéz európai bírósági döntésekkel ebben a határvédelemmel kötődő migráns befogadásával jogi alapokat bemutató dolgozatban érvelni.
Inhaltsverzeichnis
- Bevezetés
- Nemzetközi jog alapjai
- Európai határvédelem - jogi alapok
- Schengen
- Dublin
- Befogadási feltételek
- 2013/32/EU Irányelv
- 2013/33/EU Irányelv
- Magyarország jogi alapjai
- A migráns krízisben problematikus jogi ügyek Magyarországon
Zielsetzung und Themenschwerpunkte
Die Arbeit beleuchtet die rechtlichen Aspekte des EU-Grenzschutzes im Kontext der Aufnahme von Migranten am Beispiel Ungarns. Sie untersucht die relevanten internationalen, europäischen und ungarischen Rechtsrahmen und analysiert die Herausforderungen, die sich aus der Migrationskrise ergeben.
- Analyse des internationalen Rechtsrahmens für den Schutz von Migranten
- Bewertung des Schengener Abkommens und seiner Auswirkungen auf den EU-Grenzschutz
- Untersuchung der Dublin-Verordnung und ihrer Rolle bei der Festlegung der Zuständigkeit für Asylanträge
- Betrachtung der spezifischen Herausforderungen und rechtlichen Aspekte des Grenzschutzes in Ungarn
- Bewertung der Kritik an der ungarischen Migrationspolitik
Zusammenfassung der Kapitel
Die Einleitung stellt das Thema der Migrationskrise und die damit verbundenen rechtlichen Herausforderungen vor. Kapitel 2 beleuchtet die Grundlagen des internationalen Rechts in Bezug auf die Aufnahme von Migranten. In Kapitel 3 werden die rechtlichen Grundlagen des europäischen Grenzschutzes im Detail untersucht, wobei das Augenmerk auf das Schengener Abkommen und die Dublin-Verordnung liegt.
Kapitel 4 befasst sich mit den spezifischen rechtlichen Rahmenbedingungen in Ungarn im Hinblick auf die Aufnahme von Migranten. Kapitel 5 untersucht die problematischen rechtlichen Aspekte der Migrationskrise in Ungarn und analysiert die Kritik an der ungarischen Migrationspolitik.
Schlüsselwörter
Die Arbeit beschäftigt sich mit den Themen der Migrationskrise, EU-Grenzschutz, internationales Recht, Asylrecht, Schengen, Dublin, Frontex, Menschenrechte, Migrationspolitik, Ungarn.
- Arbeit zitieren
- Martin Böhm (Autor:in), 2018, Az EU határvédelemhez kötődő jogi kérdések a migránsok befogadásával Magyarország példáján, München, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/941241
