A dolgozat, hogy áttekintést adjon a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar állami jogszerkezetek rendelkezésekről, amelyek a migráns befogadását a határokon meghatározzák. Következően még összefoglalást add a beadandó író a jelentős bírálatokról és jogi ellenvetésekről, mielőtt egy rövid általános és kilátást adandó végszóval zár.
A még mai napig is rendkívülien jelentős migráns-, vagyis menekültválságot, sokszor csak gazdasági, erkölcsi vagy tények nélküli érvekkel megvitatkozták. Ehhez kötődően néha úgy tűnhetett, hogy a mai komplexus társadalomnak szolgáló jogi pozitivizmust különböző politikusok teljesen elfelejtették, és ezután a sima politikus eszköz nyert a diskurzusokban.
Viszont a migrációs nyomás a következő években az IWF szerint is csak gyarapodhat, várható, hogy a következő évtizedekben az Afrikából kivándorló ember száma húsz milliót érhetne el évente. Európában belül pedig eltérő stratégiák lettek kifejleszttetve, ami főleg az EU- határ országokat lepénykényszerbe tette. Ugyanis Magyarország a határ „lezárását” választotta, amit későbben több balkáni országok is követték; vagyis már léteztek határvédelmi bástyák, mint a spanyol Mellilla vagy Ceuta exklávékban.
Ahhoz képest főleg a magyar példát kritikákkal szembesítették, például az Amnesty International szerint több nemzetközi szerződésekkel ellenkezésben állnak a magyar tranzitzónák és a menedékkérő jog szigorúsítása. Másképp is szeegyeztethetetlen lenne a magyar korlát a közös európai értékekkel, úgy volt francia külügyminiszter Laurent Fabius.
Ehhez hivatkozva nem megteremtettetek egy EUGH döntést, csak az úgy nevezett „kvótáról” létrehoztak döntést 2017. szeptemberben, ami megokozott többoldalú médiaviharokat. Mivel az ítélet nem elsősorban határvédelmi ügyjel foglalkozott, nehéz európai bírósági döntésekkel ebben a határvédelemmel kötődő migráns befogadásával jogi alapokat bemutató dolgozatban érvelni.
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés
2 Nemzetközi jog alapjai
3 Európai határvédelem - jogi alapok
3.1 Schengen
3.2 Dublin
3.3 Befogadási feltételek
3.3.1 2013/32/EU Irányelv
3.3.2 2013/33/EU Irányelv
4 Magyarország jogi alapjai
5 A migráns krízisben problematikus jogi ügyek Magyarországon
6 Összefoglalás
Célkitűzés és témakörök
A tanulmány elsődleges célja, hogy áttekintést nyújtson azokról a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar jogszabályi keretekről, amelyek meghatározzák a migránsok befogadását a határokon. A dolgozat a jogi szabályozás és a gyakorlati megvalósítás közötti összefüggéseket vizsgálja, különös tekintettel a magyarországi tranzitzónák működésére és az azzal kapcsolatos nemzetközi bírálatokra.
- A nemzetközi menekültügyi jog alapelvei és a "non-refoulement" elv.
- Az európai határvédelmi rendszer jogi alapjai (Schengen, Dublin III).
- A menekültek befogadási feltételeire vonatkozó EU-irányelvek hatása.
- Magyarország migrációs jogi környezete és az ideiglenes biztonsági határzár.
- A migrációs válsággal összefüggő jogi konfliktusok és bírósági ítéletek.
Auszug aus dem Buch
3.1 Schengen
1985 a Benelux- államok, Franciaország és Németország aláírták a Schengeni megállapodást, amiben meghatározták a közös határok fokozatos leépítését. Öt évvel később létrehozták a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, amiben megszüntették a Schengen-belüli határokon történő személyellenőrzéseket. Szintén evvel szükséges lett a Schengen- és nem-Schengen államok közötti határszakaszon harmonizált bevándorlási ellenőrzéseket végezni. Ebben a harmonizáció iránti szándékban megalkották a Schengeni Információs Rendszert (SIS), egy köztagállami rendszer a rendőrség, bevándorlási hivatal és egyéb hatóságoknak megfelelő figyelmeztető jelzések beszerezésének, úgyhogy bűnös emberek határon felfedezése vagy eltűnt emberek utáni keresgélés közösen működhessen.
Másik dimenziója a Schengennek a VIS (Visa Information System), amiben összekapcsoltathatók az egész Schengeni állomok vízumkiállító hatóságai és az összes külső határátkelőhelyei, így aztán ellenőrizhető hogy kongruens-e a Schengen-zónába belépő vízummal ellátott ember a biometrikus adataival. Fontos itten hozzáfűzni a tényt, hogy felderíthetők-is terrorcselekményt elkövető vagy egyéb súlyos bűnös emberek, mivel hozzáfér a rendszer az Europol és másik bűnüldöző hatóságokhoz. A VIS rendszert 2011 kezdetében észak-afrikai konzulátokban kipróbálták, most már viszont az egész világon működik.
Ugyanis Schengennel együtt jár az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, simán Frontex, 2004 létrehozva, aminek fő feladata a harmonizált határigazgatási biztosítása, szintén az Unió belüli szabad mozgás megőrzése. Főleg bírálták a Frontexet különböző a non-refoulement elleni vétség feltevés miatt. A Frontex megteremtése óta jelentősen fejlődött a közös uniós határvédelmi infrastruktúra, mindenekelőtt a Földközi-tengeri tömegi halálesetek óta felgyorsult a Frontex feladatai bővítése, például a Triton/Poseidon operációk kivezetése több uniós tagállamnak személyzet és felszerelés használatával vagy a „fogadóállomások” (hotspotok) létrehozása.
Fejezetek összefoglalása
1 Bevezetés: A migrációs válság általános kontextusát vázolja fel és kijelöli a dolgozat jogi elemzésre vonatkozó céljait.
2 Nemzetközi jog alapjai: Bemutatja az ENSZ vonatkozó egyezményeit és a "non-refoulement" elv nemzetközi jogi kötőerejét.
3 Európai határvédelem - jogi alapok: Részletezi a Schengeni egyezményt, a Dublin III rendeletet és a befogadási feltételekre vonatkozó EU-irányelveket.
4 Magyarország jogi alapjai: Összefoglalja a magyar migrációs törvényeket és az alkotmányos kereteket a menekültügyi eljárások vonatkozásában.
5 A migráns krízisben problematikus jogi ügyek Magyarországon: Elemzi a tranzitzónák körüli jogvitákat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit és a gyakorlati végrehajtás hiányosságait.
6 Összefoglalás: Összegzi a jogi megfelelés és a gyakorlati kihívások közötti feszültségeket, valamint kitekintést nyújt a jövőbeli harmonizációs nehézségekre.
Kulcsszavak
migráció, menekültügy, határvédelem, Schengen, Dublin III, non-refoulement, Európai Unió, tranzitzónák, emberi jogok, jogharmonizáció, Magyarország, menedékjog, nemzetközi szerződések, bírósági ítéletek, befogadási feltételek
Gyakran ismételt kérdések
Miről szól alapvetően ez a beadandó?
A dolgozat a migránsok befogadásával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgálja az Európai Unió és Magyarország viszonylatában, különös tekintettel a határvédelemre.
Melyek a központi témakörei a tanulmánynak?
A legfontosabb témakörök a nemzetközi emberi jogi normák, a Schengeni és Dublin-rendszer, valamint a magyar jogi szabályozás és annak európai bírósági megítélése.
Mi a dolgozat elsődleges célkitűzése?
A cél egy átfogó jogi elemzés nyújtása a migrációs befogadást érintő szabályokról, bemutatva a jogi elvárások és a valós gyakorlat közötti eltéréseket.
Milyen tudományos módszert használ a szerző?
A munka jogi forráselemzésre, nemzetközi szerződések, EU-irányelvek és bírósági határozatok kritikai feldolgozására épül.
Mi a fő témája a fő résznek?
A fő rész a nemzetközi és európai jogi alapokat, a Schengen és Dublin III mechanizmusokat, valamint a magyar jogi környezetet és az azzal kapcsolatos kritikus jogi ügyeket tárgyalja.
Melyek a legfontosabb kulcsszavak?
A legfontosabbak közé tartozik a migráció, a menekültügy, a tranzitzónák, a non-refoulement elv és a jogharmonizáció.
Hogyan értékeli a tanulmány a magyar tranzitzónák működését?
A szerző a nemzetközi szervezetek és bírósági döntések tükrében kritikus képet fest, rámutatva az emberi jogi aggályokra és a méltatlan elhelyezési körülményekre.
Miért volt problematikus a Dublin III rendelet alkalmazása a krízis idején?
A Dublin III rendelet alkalmazása azért vált vitatottá, mert a tagállamok közötti felelősségmegosztás a tömeges migrációs hullám idején a gyakorlatban nehézségekbe ütközött, ami számos bírósági eljáráshoz vezetett.
- Arbeit zitieren
- Martin Böhm (Autor:in), 2018, Az EU határvédelemhez kötődő jogi kérdések a migránsok befogadásával Magyarország példáján, München, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/941241
