A Zsoltárok könyvét kezünkbe véve minduntalan találkozunk olyan kijelentésekkel, amelyek első látásra kissé visszataszítónak tűnnek. Amikor pl. arról olvasunk, hogy a 137. zsoltárban a babiloni fogságról éneklő nép milyen „jókívánságokkal” halmozza el nemzeti-külpolitikai ellenségeit (vö. 7–9. versek), vagy amikor a Ps 83,17–19-ben ehhez a részhez érünk: „Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék, Uram, nevedet! Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre, zavarodjanak össze és pusztuljanak. Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged: te vagy az egyetlen fölség az egész földön."
Úgy tűnik, hogy ezek a zsoltárok egy olyan Istenhez imádkoznak, aki mint egy keleti despota megsemmisíti ellenségeit, az imádkozó pedig bosszúvágytól lihegve kívánja ezt a megsemmisítést. Ezért a biblikus kutatásban erősen vitatják ezeknek a szövegeknek a helyét és értékét, főként amikor az Újszövetség ellenségszeretetével állítják szembe. A hegyi beszéd hatodik antitézise ugyanis így szól: „Hallottátok, hogy mondatott: ’szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet!’ Én viszont azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért!” (Mt 5,43–44; s párh.). Hogyan lehetnek akkor ezek a vad képekkel dolgozó ószövetségi zsoltárok a keresztényeknek is imádságos kincsei? Többen ezért úgy gondolják, hogy az úgynevezett átokzsoltárokat el kell felejtenünk mint az Ószövetség tökéletlenebb szintjén lévő szövegeket, amelyeket az Újszövetség a maga magasabb rendű erkölcsi törvényeivel már túlhaladott (vö. kutatástörténet).
Alapvetően két táborra oszthatók a kutatók a megoldási javaslatok szerint. Az egyik irányvonal mint primitív bosszúimákat magyarázza ezeket a zsoltárokat, míg mások rámutatnak a mögöttük megbúvó mély teológiai mondanivalóra, s ezzel megmentik a törléstől az úgynevezett átokzsoltárokat (lásd kutatástörténet).
Dolgozatunkkal mi is ez utóbbiakhoz kívánunk csatlakozni. Röviden áttekintjük az ókori Keleten — tehát Izrael környezetében — használt átokszövegeket és magukat az izraelita átokszavakat, rámutatva a különbségekre is. A kutatástörténet ismertetése után megvizsgáljuk az átokzsoltárok műfaját ill., hogy léteznek-e egyáltalán külön műfajba sorolhatóan „átokzsoltárok”. A zsoltárok ellenségképének felvázolása után kitérünk az eredetükről alkotott véleményekre, majd kísérletet teszünk az átokzsoltárok értelmezésére, s néhány hatástörténeti érdekesség említésével zárjuk munkánkat.
Inhaltsverzeichnis (Tartalomjegyzék)
- Bevezetés
- Átokszövegek Izrael környezetében
- Egyiptom
- Mezopotámia
- A nyugatszemita vallás
- Az ókori keleti átokszövegek és Izrael
- Az óizraelita átok-szavak
- Az átok ószövetségi alkalmazása
- Az ószövetségi átok-terminusok
- Az úgynevezett „átok-zsoltárok”
- Az átok-zsoltárok a biblikus kutatásban
- Az átokzsoltárok műfaja
- Az ellenség mindenütt-jelenvalósága a Zsoltárok könyvében
- „Az igazak imakönyve”
- A nép ellenségei
- Az egyén ellenségei
- Excursus 1: A mitikus hatalmak
- Az átokzsoltárok eredete
- Az átokzsoltárok és a kultusz
- Excursus 2: A mágikus eredet kérdése
- Az átokzsoltárok értelmezése
- Hatástörténetükből
- Következtetések
Zielsetzung und Themenschwerpunkte (Célkitűzés és témakörök)
A dolgozat célja az úgynevezett átokzsoltárok alaposabb vizsgálata, a kutatástörténet áttekintése, valamint értelmezésük kísérlete. A szöveg eredetének, műfajának és a mögötte húzódó teológiai mondanivalónak a feltárása a fő cél.
- Az ókori közel-keleti átokszövegek összehasonlítása az ótestamentumi átokszavakkal.
- Az átokzsoltárok műfaji besorolása és a biblikus kutatásban betöltött szerepe.
- Az átokzsoltárokban megjelenő ellenségkép elemzése.
- Az átokzsoltárok eredetére vonatkozó elméletek vizsgálata.
- Az átokzsoltárok teológiai értelmezése és hatástörténete.
Zusammenfassung der Kapitel (Fejezetek összefoglalása)
Bevezetés: A bevezetésben a szerző bemutatja a Zsoltárok könyvében található, első látásra visszataszítónak tűnő átokszövegeket, és felveti a kérdést, hogy ezek a szövegek hogyan férnek össze az Újszövetségben hirdetett szeretettel. Érinti a kutatástörténetet, a különböző értelmezéseket (primitív bosszúimák vs. mély teológiai mondanivaló), és kijelenti, hogy a dolgozat a második nézőpont felé hajlik.
Átokszövegek Izrael környezetében: Ez a fejezet az ókori Egyiptom, Mezopotámia és a nyugatszemita vallások átokszövegeit vizsgálja, hogy kontextust teremtsen az óizraelita átokszavak megértéséhez. Összehasonlítja az különböző kultúrákban előforduló átkok formáját, nyelvezetét és funkcióját, kiemelve a hasonlóságokat és különbségeket Izrael gyakorlatához képest. A fejezet célja az óizraelita átokszövegek történeti és kulturális hátterének feltárása.
Az óizraelita átok-szavak: A fejezet részletesen elemzi az Ószövetségben használt átokszavakat, vizsgálva azok alkalmazását és jelentését különböző kontextusokban. Kiemeli az egyes terminusok nyelvi és teológiai sajátosságait, és feltárja az átok intézményének szerepét az óizraelita társadalomban és vallásban. A fejezet célja az óizraelita átok-szavak nyelvi és teológiai hátterének feltárása.
Az úgynevezett „átok-zsoltárok”: Ez a fejezet a Zsoltárok könyvében található, úgynevezett „átok-zsoltárok” témájával foglalkozik. A biblikus kutatásban folytatott viták áttekintése után a fejezet elemzi a műfaj sajátosságait, az ellenségkép megjelenését (nép, egyén, mitikus hatalmak), az átokzsoltárok eredetére vonatkozó elméleteket (kultusz, mágikus eredet), valamint kísérletet tesz az értelmezésükre. A fejezet hangsúlyozza a szövegek mögött húzódó teológiai jelentőségét.
Schlüsselwörter (Kulcsszavak)
Átokzsoltárok, Ószövetség, Zsoltárok könyve, ószövetségi teológia, átok, imádság, ellenségkép, biblikus kutatás, műfaj, ókori közel-kelet, Izrael.
Átokzsoltárok: Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Mi a dolgozat témája?
A dolgozat az Ószövetség, konkrétan a Zsoltárok könyvében található úgynevezett „átokzsoltárok” alapos vizsgálatát tűzi ki célul. A kutatás célja a szövegek eredetének, műfajának és teológiai mondanivalójának feltárása, valamint értelmezésük kísérlete.
Milyen fejezetekből áll a dolgozat?
A dolgozat a következő fejezeteket tartalmazza: Bevezetés, Átokszövegek Izrael környezetében, Az óizraelita átok-szavak, Az úgynevezett „átok-zsoltárok”, Hatástörténetükből és Következtetések. A fejezetek részletesen elemzik az átok fogalmát különböző kontextusokban, az ókori közel-keleti párhuzamoktól kezdve az Ószövetség szövegein át az átokzsoltárok teológiai értelmezéséig.
Milyen célkitűzése van a kutatásnak?
A kutatás célja az átokzsoltárok alaposabb vizsgálata, a kutatástörténet áttekintése és értelmezésük kísérlete. A szöveg eredetének, műfajának és a mögötte húzódó teológiai mondanivalónak a feltárása a fő cél. A kutatás összehasonlítja az ókori közel-keleti átokszövegeket az ótestamentumi átokszavakkal, elemzi az átokzsoltárok műfaját és szerepét a biblikus kutatásban, valamint vizsgálja az átokzsoltárokban megjelenő ellenségképet és eredetére vonatkozó elméleteket.
Hogyan közelíti meg a dolgozat az átokzsoltárok értelmezését?
A dolgozat a primitív bosszúimák értelmezését elveti, és inkább a mélyebb teológiai mondanivaló feltárására fókuszál. A szövegek mögött húzódó teológiai jelentőségét hangsúlyozza.
Milyen témákat dolgoz fel a dolgozat?
A dolgozat a következő témákkal foglalkozik: az ókori közel-keleti átokszövegek összehasonlítása az ótestamentumi átokszavakkal; az átokzsoltárok műfaji besorolása és szerepe a biblikus kutatásban; az átokzsoltárokban megjelenő ellenségkép elemzése; az átokzsoltárok eredetére vonatkozó elméletek vizsgálata; és az átokzsoltárok teológiai értelmezése és hatástörténete.
Milyen kulcsszavak jellemzik a dolgozatot?
A dolgozat kulcsszavai: Átokzsoltárok, Ószövetség, Zsoltárok könyve, ószövetségi teológia, átok, imádság, ellenségkép, biblikus kutatás, műfaj, ókori közel-kelet, Izrael.
Milyen forrásokat használ a kutatás?
A kérdésre a megadott HTML kód nem ad választ. A források a teljes szövegben szerepelnek.
- Quote paper
- Lajos Kovács (Author), 1999, Az úgynevezett átokzsoltárok, Munich, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/60805
