A Zsoltárok könyvét kezünkbe véve minduntalan találkozunk olyan kijelentésekkel, amelyek első látásra kissé visszataszítónak tűnnek. Amikor pl. arról olvasunk, hogy a 137. zsoltárban a babiloni fogságról éneklő nép milyen „jókívánságokkal” halmozza el nemzeti-külpolitikai ellenségeit (vö. 7–9. versek), vagy amikor a Ps 83,17–19-ben ehhez a részhez érünk: „Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék, Uram, nevedet! Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre, zavarodjanak össze és pusztuljanak. Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged: te vagy az egyetlen fölség az egész földön."
Úgy tűnik, hogy ezek a zsoltárok egy olyan Istenhez imádkoznak, aki mint egy keleti despota megsemmisíti ellenségeit, az imádkozó pedig bosszúvágytól lihegve kívánja ezt a megsemmisítést. Ezért a biblikus kutatásban erősen vitatják ezeknek a szövegeknek a helyét és értékét, főként amikor az Újszövetség ellenségszeretetével állítják szembe. A hegyi beszéd hatodik antitézise ugyanis így szól: „Hallottátok, hogy mondatott: ’szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet!’ Én viszont azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért!” (Mt 5,43–44; s párh.). Hogyan lehetnek akkor ezek a vad képekkel dolgozó ószövetségi zsoltárok a keresztényeknek is imádságos kincsei? Többen ezért úgy gondolják, hogy az úgynevezett átokzsoltárokat el kell felejtenünk mint az Ószövetség tökéletlenebb szintjén lévő szövegeket, amelyeket az Újszövetség a maga magasabb rendű erkölcsi törvényeivel már túlhaladott (vö. kutatástörténet).
Alapvetően két táborra oszthatók a kutatók a megoldási javaslatok szerint. Az egyik irányvonal mint primitív bosszúimákat magyarázza ezeket a zsoltárokat, míg mások rámutatnak a mögöttük megbúvó mély teológiai mondanivalóra, s ezzel megmentik a törléstől az úgynevezett átokzsoltárokat (lásd kutatástörténet).
Dolgozatunkkal mi is ez utóbbiakhoz kívánunk csatlakozni. Röviden áttekintjük az ókori Keleten — tehát Izrael környezetében — használt átokszövegeket és magukat az izraelita átokszavakat, rámutatva a különbségekre is. A kutatástörténet ismertetése után megvizsgáljuk az átokzsoltárok műfaját ill., hogy léteznek-e egyáltalán külön műfajba sorolhatóan „átokzsoltárok”. A zsoltárok ellenségképének felvázolása után kitérünk az eredetükről alkotott véleményekre, majd kísérletet teszünk az átokzsoltárok értelmezésére, s néhány hatástörténeti érdekesség említésével zárjuk munkánkat.
Tartalomjegyzék
Bevezetés
1. Átokszövegek Izrael környezetében
1. 1. Egyiptom
1. 2. Mezopotámia
1. 3. A nyugatszemita vallás
1. 4. Az ókori keleti átokszövegek és Izrael
2. Az óizraelita átok-szavak
2. 1. Az átok ószövetségi alkalmazása
2. 2. Az ószövetségi átok-terminusok
a)
b)
c)
d)
e)
3. Az úgynevezett „átok-zsoltárok”
3. 1. Az átok-zsoltárok a biblikus kutatásban
3. 2. Az átokzsoltárok mfaja
3. 3. Az ellenség mindenütt-jelenvalósága a Zsoltárok könyvében
3. 3. a. „Az igazak imakönyve”
3. 3. b. A nép ellenségei
3. 3. c. Az egyén ellenségei
3. 3. d. Excursus 1: A mitikus hatalmak
3. 4. Az átokzsoltárok eredete
3. 4. a. Az átokzsoltárok és a kultusz
3. 4. b. Excursus 2: A mágikus eredet kérdése
3. 5. Az átokzsoltárok értelmezése
4. Hatástörténetükbl
Következtetések
Célkitűzés és témák
A dolgozat fő célja az ószövetségi úgynevezett „átokzsoltárok” teológiai és hermeneutikai jelentőségének feltárása, valamint annak vizsgálata, hogyan illeszthetők ezek a szövegek a keresztény imádság világába az ellenségszeretet parancsának ismeretében. A szerző a kutatástörténeti áttekintés mellett elemzi az átok fogalmának ókori keleti hátterét és az izraeli sajátosságokat.
- Az átok fogalma az ókori Keleten és Izraelben.
- Az ószövetségi átok-terminusok filológiai és teológiai vizsgálata.
- Az átokzsoltárok műfaji meghatározása és az ellenségkép elemzése a Zsoltárok könyvében.
- Az átokzsoltárok hatástörténetének és újszövetségi recepciójának bemutatása.
- Teológiai érvelés a szövegek értelmezéséhez és az imádságos használathoz.
Auszug aus dem Buch
1. 1. Egyiptom
Az egyiptomi vallási szövegek között nagy számban találunk átokszövegeket is, amelyek a mágia világában gyökereznek,3 mégis vallásos elképzelésekkel, az isteni szférával, az istenségek mítoszaival szoros összefüggésben. Egyiptomban tehát vallás és mágia szorosan egymás mellett és egymásban léteztek.
Az átokszövegek közül talán a legismertebbek az úgynevezett „kiközösít szövegek” (Ächtungstexte). Az ellenséges fejedelmek, népek, dolgok neveit átokformulákkal kísérve cserépedényre írták, majd rituálisan összetörték. Az edény megsemmisítése az ellenség megsemmisülését volt hivatott elidézni.4 Feltételhez kötött átok áll eskü formájában államközi vagy privát szerzdések (ez utóbbi esetben ön-átkozásról van szó), ajándékozási, alapítási okiratok rendelkezéseinek a védelmére. Átok terheli az istenség és a nép közötti szövetség megsértését is.5
Fejezetek összefoglalása
1. Átokszövegek Izrael környezetében: Áttekinti az ókori Kelet – Egyiptom, Mezopotámia és a nyugatszemita világ – átokszövegeit, rámutatva a mágikus és vallási összefüggésekre.
2. Az óizraelita átok-szavak: Elemzi az ószövetségi átok fogalmát és terminológiáját, kiemelve, hogy Izraelben ezeket a mágikus karakterüktől megfosztották és Jahve akaratának rendelték alá.
3. Az úgynevezett „átok-zsoltárok”: A dolgozat központi része, amely vizsgálja a zsoltárok ellenségképét, az átokzsoltárok eredetét, műfaji sajátosságait és teológiai értelmezési lehetőségeit.
4. Hatástörténetükbl: Bemutatja, hogyan értelmezték az átokzsoltárokat az Újszövetségben, az egyházatyák írásaiban és a későbbi évszázadok során.
Kulcsszavak
átok, átokzsoltárok, Zsoltárok könyve, Izrael, Ószövetség, ellenségkép, teológia, hermeneutika, Jahve, mágia, imádság, bosszú, igazságosság, kutatástörténet, kultusz.
Häufig gestellte Fragen
Miről szól alapvetően ez a dolgozat?
A munka az Ószövetségben található, úgynevezett „átokzsoltárok” teológiai jelentőségét és imádságos használatát vizsgálja a biblikus kutatás fényében.
Melyek a központi témák?
A kutatás a szövegek műfaját, az ellenségképet a zsoltárokban, az átok mágikus és vallási értelmezését, valamint a deuteronomista teológia hatását tárgyalja.
Mi az elsődleges célja a kutatásnak?
A cél a kritikus hozzáállású átokzsoltárok rehabilitálása és a teológiai alapok tisztázása, amelyek lehetővé teszik ezeknek a „nehéz” szövegeknek a keresztény imádságban való alkalmazását.
Milyen tudományos módszert használ a szerző?
A szerző történetkritikai, irodalomtörténeti és tradíciótörténeti módszerekkel elemzi a forrásokat, összevetve őket ókori keleti párhuzamaikkal.
Mit tárgyal a fő rész?
A fő rész a Zsoltárok könyvének átokszövegeit elemzi, kitérve az ellenség mindenütt jelenvalóságára, a biblikus kutatás eltérő álláspontjaira és a kánoni teológia összefüggéseire.
Melyek a legfontosabb kulcsszavak?
A legfontosabb fogalmak közé tartozik az átok, az átokzsoltárok, az ellenségkép, a teológia, Jahve igazságossága és a hermeneutikai megközelítés.
Hogyan viszonyulnak az átokzsoltárok az Újszövetséghez?
A szerző kiemeli, hogy bár az ellenségszeretet parancsa első látásra szemben áll ezekkel a szövegekkel, a teológiai reflexió – különösen a bosszú Istenre bízása – összeköti őket az újszövetségi igazságosság-felfogással.
Mi a szerző következtetése a 109. zsoltárral kapcsolatban?
A 109. zsoltárt a szerző – a kutatástörténetre támaszkodva – nem mint primitív bosszúimát, hanem mint az isteni igazságszolgáltatásért való könyörgést értelmezi, amely az igazságos Bíró ítéletére hivatkozik.
- Quote paper
- Lajos Kovács (Author), 1999, Az úgynevezett átokzsoltárok, Munich, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/60805
