A dolgozat témájának kiválasztása véletlenszeru volt, úgy is mondhatnánk a téma talált meg engem, Németország egy kicsiny városának könyvtárában, két évvel ezelott. Értetlenül álltam a polcok elott és arra gondoltam, miért nem lehet magyar nyelven olvasni Dél-Németország történetérol, amikor itt a legkisebb könyvtárban is legalább öt könyv található minden tartomány históriájáról. A Tokody-Niederhauser szerzopáros alig harminc oldalt szentelt a Poroszországon kívüli 38 német állam történetének bemutatására, a "Németország története" c. munkájában, azonban hamar be kellett látnom, hogy a magyar határok csak 1990-tol léphetok át minden irányba. Azóta 10 év telt el, valamit tenni kellene, de mindenesetre nem angol szerzok munkáját tartom a legcélszerubbnek lefordítani magyarra, akik ráadásul csak angol nyelvu szakirodalmat használtak (Mary Fulbrook). Persze hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem történt semmi. Erdody Gábor "A 19. Századi német liberalizmus" c. könyvében már Poroszországról és a délnémet államokról is beszél, igaz nem homéroszi terjedelemben, de fontosnak tartja a déli régiót. Azért is aktuális a témával foglalkozni, mert maguk a németek is keresik saját nemzeti öntudatuk mibenlétét. Ezalatt azt értem, hogy napjainkban Németország szerte rendszeresen eloadásokat tartanak a német nacionalizmusról, hiszen az állampolgárok nem azt mondják magukról, hogy; "ich bin deutsch", hanem azt, hogy; "ich bin Schwabe", "ich bin Preusse", "ich bin Bayer" ect. Arról se feledkezzünk meg, hogy a délnémet államok mindig is Franciaország természetes szövetségesei voltak földrajzi adottságaiknak köszönhetoen, így a nagy szomszédtól minden újítást (elsosorban a politikai eszmékre gondolok) eredetiben, tupírozás nélkül vehettek át, alkalmazhatták.
Eleinte csak annyit tudtam, hogy Württemberg újkori történetével szeretnék foglalkozni. Késobb, mikor konzulens tanárommal e problémáról beszélgettünk, o javasolta nekem az 1819-es alkotmányt, mint lehetséges elso kilométerkot a württembergi történelem felgöngyölítésének útján. Baden és Bajorország után Württemberg volt a harmadik német állam, amely liberális alkotmányt adott ki a XIX. század elején. Erdody Gábor a fentebb már említett könyvében szinte csak Badenrol ír, a korai délnémet konstitucionalizmust bemutató fejezetben. Én most csak Württembergrol írok.
Tartalomjegyzék
Előszó
Károly Jenő kora (1737-1793)
Lajos Jenő és Frigyes Jenő kora (1793-1797)
Hercegségből királyság
Württemberg a Rajnai Szövetségben
A liberális alkotmány megszületése (1815-1819)
Célkitűzés és kutatási témák
A dolgozat célja Württemberg újkori történetének bemutatása a felvilágosult abszolutizmustól az 1819-ben kiadott liberális alkotmányig, különös tekintettel a politikai és társadalmi változásokra. A kutatás arra keresi a választ, hogyan formálódtak az állami intézmények és az alkotmányos keretek az európai politikai áramlatok hatására.
- A württembergi hercegek uralkodása és a „régi jó törvények” szerepe.
- A hétéves háború hatása a württembergi belpolitikára és közigazgatásra.
- Napóleon hatása és Württemberg felemelkedése a Rajnai Szövetségben.
- Az 1815-1819 közötti alkotmányozási folyamat és a liberális reformok.
- Az állam és a polgárság viszonyának átalakulása a korszakban.
Részlet a könyvből
A liberális alkotmány megszületése (1815-1819)
Az 1814. május 30-án aláírt elso párizsi béke alkotói úgy döntöttek, hogy késobb Bécsben konferenciát tartanak a még le nem zárt kérdések megvitatása végett, a béke VI. cikkelye pedig kimondta egy független államok laza szövetségén nyugvó Németország megteremtésének szükségességét. A Németország új rendjére irányuló, különbözo elképzelések mindegyikében volt egy közös pont, ami mindössze csak annyiban állt, hogy Ausztria és Poroszország – mint a két legnagyobb német állam – a térségben együtt , vagy érdekszférákra felosztva külön-külön őrködnek a rend felett, anélkül, hogy más nagyhatalmak korlátoznák cselekvőképességüket.
A tárgyalásokon jelen voltak a délnémet államok képviselői is, és érdekes versengés kezdődött Bajorország és Württemberg között. Mindkét állam vezető pozíciót szeretett volna biztosítani magának a déli területek felett, ezért mentorokat kerestek maguknak, és Frigyes I. Sándor orosz cár személyében azt meg is találta. Napóleon 1815. márciusi visszatérése után, Württemberg királya azzal az ötlettel állt elo, hogyha országához csatolnának bizonyos délelzászi és svájci területeket, akkor a lakosság létszáma elegendo lenne egy 30-50 ezer fos állandó, württembergi hadsereg felállításához, amelynek birtokában vezeto szerepet játszhatna egy Franciaország ellen kialakítandó biztonsági övezet irányításában.
Fejezetek összefoglalása
Előszó: A szerző bemutatja a témaválasztás hátterét, amely Dél-Németország újkori történelmének magyar nyelvű hiányosságaihoz kapcsolódik.
Károly Jenő kora (1737-1793): Az uralkodó hatalomgyakorlásának, reformjainak és a rendekkel való konfliktusainak elemzése a felvilágosult abszolutizmus keretein belül.
Lajos Jenő és Frigyes Jenő kora (1793-1797): Károly Jenő halála utáni átmeneti időszak rövid uralkodói mandátumokkal, a forradalmi Franciaország árnyékában.
Hercegségből királyság: II. Frigyes hatalomra kerülése, a hétéves háború hatásai, majd Württemberg királysággá válása 1806-ban.
Württemberg a Rajnai Szövetségben: Az ország csatlakozása a Napóleon által támogatott szövetséghez és annak belpolitikai következményei.
A liberális alkotmány megszületése (1815-1819): A bécsi kongresszust követő alkotmányozási folyamat és az 1819-es liberális alkotmány elfogadásának története.
Kulcsszavak
Württemberg, felvilágosult abszolutizmus, alkotmány, rendek, Landtag, Rajnai Szövetség, Német Szövetség, Napóleon, liberalizmus, közigazgatási reform, reformkor, Dél-Németország, I. Frigyes, polgárság, államigazgatás.
Gyakran ismételt kérdések
Miről szól ez a tudományos munka?
A munka Württemberg hercegségének, majd királyságának politikai történetét dolgozza fel a 18. század közepétől a 19. század elejéig.
Melyek a legfontosabb témakörei?
A fő témák közé tartozik a felvilágosult abszolutizmus rendszere, a napóleoni háborúk hatása a délnémet államokra és az 1819-es liberális alkotmány létrejötte.
Mi az elsődleges kutatási kérdés?
A szerző azt vizsgálja, hogyan alakult át Württemberg politikai rendszere az abszolutista kormányzástól az alkotmányos berendezkedésig a változó európai erőviszonyok között.
Milyen tudományos módszertant használ a szerző?
A szerző forrásalapú történeti elemzést alkalmaz, német és magyar nyelvű szakirodalomra, valamint korabeli dokumentumokra támaszkodva.
Mit tárgyal a munka a fő részben?
A fő rész a hercegek uralkodását, a közigazgatási reformokat, a katonai és külpolitikai kihívásokat, valamint a parlamentáris vitákat mutatja be.
Melyek az alapvető kulcsszavai?
A legfontosabb fogalmak: Württemberg, abszolutizmus, alkotmány, liberális reformok, rendi társadalom, Rajnai Szövetség.
Milyen szerepet játszott Károly Jenő herceg a tartomány életében?
Károly Jenő a felvilágosult abszolutizmus egyik képviselőjeként jelentős központosítást hajtott végre, miközben folyamatos konfliktusban állt a rendekkel.
Hogyan befolyásolta a francia forradalom és Napóleon Württemberg sorsát?
Franciaország katonai és politikai nyomása kényszerítette Württemberget a Rajnai Szövetséghez való csatlakozásra, ami területi gyarapodást és királyi cím elnyerését, de súlyos katonai és adóterheket is jelentett.
- Citation du texte
- András Könczöl (Auteur), 2002, A felvilágosult abszolútizmustól a liberális alkkotmányig. Württemberg története 1733. és 1819. között., Munich, GRIN Verlag, https://www.grin.com/document/8965
